Tömören a lényeg: 4 igen fontos megállapítás van a műben.
Az első: A valódi Pünkösd valaha nem volt azonos a zsidó Hetek ünnepével – tehát a mai holdnaptárból Húsvét után számított ötvenedik nappal), miként az igazi keresztény Húsvét sem a Pészach keresztény megfelelője volt. Ezek későbbi katolikus klérus-béli elkövetések.
Az eredeti Húsvét minden év április 1.-e volt, pl. a franciák még a II. évezred közepéig ellen is álltak a zsidókeresztény követelésnek. Április 1. egyúttal az Újév kezdő napja is volt.
A másik sokkal fontosabb. A Pünkösd ugyanis – a Húsvéthoz hasonlóan – eredetileg szintén Nap-ünnep volt, nem Hold-ünnep (Vagyis a naptári év adott napja, nem pedig „mozgó” ünnep.
Ez pedig a nyári Napforduló napja, június 21.
És miért?
Földünk ellipszis alakú pályán kering. Az ellipszisnek (geometriából emlékezhetünk rá) két fókusza, gyújtópontja van.
Tehát a Földpályának is.
Egyikben áll a Nap. A fizikai Nap. Bál (Baál, Bél) Isten. Őseink jelképtárában a színe vörös.
Másikban az ún. Szellemi Nap. Babba Istenanya. Őseink jelképtárában a színe fehér, vagy ezüst.
Túl azon, hogy e két színnel és a négy Napfordulóval (pontosabban ebből kettő Napéjegyenlőség) pont összeáll az Árpád-sávos lobogó és magyarázatot nyer településneveinkben is a fehér és a vörös jelentése – különös tekintettel Fehéregyháza (Alba Ecclesia) – Veresegyház és a Fehérvár (Alba Regalis – nem Regia!!!) – Vörösvár (ma Pilisvörösvár) párosokra. Valamint a Napba Öltözött Boldogasszony – Babba Mária – csíksomlyói ábrázolása is valós értelmet nyer.
Ugyanis a valódi Pünkösdkor, június 21.-én a Szellemi Nap (Babba) áll a Föld és a fizikai Nap (Bál) között, tehát a Boldogasszony mögött látjuk a Földről nézve a Napot. Azaz valóban a Boldogasszony mögül indulnak a Nap sugarai.
Tehát hiába lessük ezt a jelenséget Csíksomlyón a Búcsú utáni hajnalon, mert akkor nem áll a Nap előtt Babba. Nem látjuk Napba öltözni.
Ha elmondanám a további kettőt, vagyis hogy milyen titkot rejt a Jogar és mi köze a Szentkoronának a kopt pecsétekhez, azaz a Higábokhoz, meg a tarnaszentmáriai templom falán lévő ábrázoláshoz, akkor nem volna miért megszereznetek e könyvet. (keresd a nemzeti könyvesboltokban!)
De azt már most jelzem, 2010. június 20.-án délután gyülekező van a Somlón (A kis-magyarországi hegyen) Fazekas András borpincéjénél. Este hatalmas tüzet rakunk, egész éjszaka őrizzük, majd hagyjuk hajnalra lehamvadni. A 21.-én felkelő Napnak – és az előtte álló Babbának – magasba emelve bemutatjuk a névadó szerre hozott gyermekeket (felelevenítjük ezt a Pomázon elindult, majd megakadt szertartást), és nevet adunk Nekik.
A gyerekek ezután egy kis kerámia-tégelybe, vagy fadobozkába tesznek a kialudt tűz hamvából, mellyel természetesen a Bemutatáskor homlokukra osztott kört rajzol a szertartás vezetője.
Magától értetődően nemcsak kisgyermekeknek van lehetősége itt fogadalomtételre.
Az év más napjain nem kerülhet sor ilyen szertartásra, viszont fokozódó érdeklődés esetén más helyszíneken is elkezdődik majd a valódi Pünkösd megünneplése és a Névadó Szer. (pl. Pogánykő – Pákozd fölött, Ágasvári csúcs – Mátraszentimre fölött, Pilisszántó – barlangkápolna előtt, Dobogó-kő – keleti kitekintésű pontja, vagy a Prédikálószék, Urak Asztala – Pilisben, Bábakövek – Gyöngyös fölött, Somogyvári Szent László Apátság romjai, és ahány ilyen jellegű szakrális helyet találunk az országban – gúnyhatáron innen, s túl).
Ha valaki gyermekre vágyik, de még nem jött össze, itt a helye. Választ egy nevet és kéri Babbától.
Egyelőre ezen a mailcímemen: parthusatilla@gmail.com érdemes bejelentkezni (hogy tudhassuk, hány tégely fog kelleni), aztán később lesz majd valami hivatalos is.
Lesz étel, forrásvíz és bor, pálinka bőven – sátorhely is akad. Ha valaki nem jelzi, mégis eljön, Isten hozta.
Attila
Itt a könyvajánló:
Szerző: Dr. Tóth Judit
Szent Korona, a mágikus pecsét
Az APOSTOL feliratok titkos üzenete
Leírás: Jogászként alapvetően a Szent Korona tannal, annak államszervezési és gazdasági kérdéseivel foglalkozom. A Szent Korona tan és történelmi alkotmányunk alapja a Szent Korona, amely nem más, mint maga a szuverén, független magyar nemzet. Szántai Lajos többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szimbólum nem jelképez valamit, nem valami helyett áll, a szimbólum maga az élő valóság. Ennek a megállapításnak legjobb példája a Szent Korona. A Szent Korona nem a független magyar nemzet jelképe, nem a szimbóluma, a Szent Korona maga a független és szuverén magyar nemzet. A fentiekből következik, hogy nem lehet ősi alkotmányunkat kutatni a Szent Korona alapos ismerete nélkül.
AJÁNLOM AZ OLDALT
